Csatlakozz

Megbíznak bennünk, nem tartanak attól, hogy kattintásokért cserébe kiforgatjuk a mondandójukat

Mikortól beszélhetünk prémium tartalomról? A minőségi tartalom mellett milyen egyéb elvárásoknak kell megfelelnie egy oldalnak, hogy a felhasználó abszolút biztonságban érezhesse magát, míg olvassa a cikkeket? Hogyan védhetjük meg az újság renoméját, illetve garantáljhatjuk a márkák számára a biztonságos hirdetésmegjelenést? Lehetséges-e párhuzamosan a kettő? Rácz Brigittával, az Indamedia Csoport női portfóliójának lapigazgatójával beszélgettünk.

Az Indamedia női portfóliójához tartozik a Femina, a Dívány, a Retikül, a Nőifriss, és a csoport junior gasztromagazinja, a SóBors is.

racz_brigitta_interju_600.jpg

Mondhatjuk azt, hogy prémium tartalomszolgáltatók vagyunk, és ha igen, mitől lesz egyáltalán prémium a tartalom?

Nagyon fontos, hogy hiteles forrásokra támaszkodjunk, véletlenül se publikáljunk félreérthető adatokat, elferdített tényeket, részigazságokat. Az összes női szájtunknál jellemző, hogy bizonyos témáknál – főleg az egészségünket, vagy a gyermekeket érintő írásoknál – szakértőket kérünk fel, hogy szólaljanak meg a cikkekben, véleményezzék azokat, vagy praktikus tanácsokkal lássák el az olvasóinkat.

De például ugyanígy prémium tartalomnak tekinthetjük a riportokat és a nagyinterjúkat is, amelyek hosszabb ideig készülnek, mélyebb témákat ölelnek fel, és általában jókora előkészítő-, vagy kutatómunkára épülnek. Ezeknél a cikkeknél jellemzően komoly csapatmunka folyik, több körös egyeztetéssel készülünk, az újságírót pedig fotóriporter és videós is segítheti a terepen.

A Díványnál például házon belül is rengeteg szakértő van, így nem kell azonnal külsős megszólalókért szaladni, hiszen az újságírók maguk is szakértői saját területüknek.

Igen, ez teljesen egyedülálló a magyar piacon, a Díványnál egy egész pszichológusgárda dolgozik azért, hogy naponta színvonalas cikkekkel lássák el az olvasókat. Gondosan felosztották, hogy ki mivel foglalkozik: van például több évtizedes tapasztalattal rendelkező coach, gyermek-, párkapcsolati-, szervezet-, szexuál-, sportpszichológus is a szerkesztőségben, hogy csak néhány területet emeljek ki.

Azt vettem ki a szavaiból, hogy ön szerint a bulváros tartalom nem lehet prémium kontent. Akkor az ilyen anyagok hogy jelennek meg önöknél?

A női portfólióban a Feminán foglalkozunk bulvártartalommal. Azonban a szerkesztési elveink szerint pár összecsapott mondattal és néhány szenzációhajhász képpel soha nem engedünk élesedni cikket. Viszont azt valljuk, hogy a könnyedebb hangvételű témákat is meg lehet írni színvonalasan, csupán alapos felkészülés és utánajárás kell, illetve a jó kapcsolatok is aranyat érhetnek a fokozódó hírversenyben.

Akkor ilyenkor elengedik a hírversenyt? A minőség és a hitelesség felülír mindent?

Ha olyan hír érkezik, amelynek a megbízhatóságával kapcsolatban kétségeink merülnek fel, akkor futunk egy kört, alaposan megnézzük a forrását. Hiába a hírverseny, nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ellenőrzés nélkül kiteszünk valamit az oldalra.

De, mint mondtam már, ebben a szakmában komoly értéke van a személyes ismertségeknek. Rengeteg sztárral és színésszel napi kapcsolatban állunk, sokszor egy-egy nagy bejelentés kapcsán minket keresnek meg először. Megbíznak bennünk, nem tartanak attól, hogy kattintásokért cserébe kiforgatjuk a mondandójukat. Így sokszor első kézből jutunk olyan információkhoz, amelyekkel komoly előnyre tudunk szert tenni a fokozódó hírversenyben.

Ráadásul minden női szájtnál dolgozik korrektor is, a cikkeket nekik is látniuk kell, mielőtt élesednének. Igen, a minőség és a hitelesség mindenek felett áll nálunk.

Direkt nem használta a celeb kifejezést, amikor a sztárokról beszélt?

Mi ismert sztárokról és elismert színészekről írunk elsősorban, így van celebtiltólistánk is, mivel nem szeretnénk teret adni mindenkinek. Rengetegen lébecolnak a magyar médiában olyanok, akik túlmennek azon a fajta szórakoztató műfajon, amire a mi szájtunkon még azt mondjuk, hogy beleférhet. Hosszú távon több kárt okoznának nekünk a szereplésükkel, mint amennyi oldalletöltést hoznának rövidtávon.

Tartalmi szempontból milyen egyéb dolgok kerülnek még „feketelistára” önöknél?

Álhírekkel sem foglalkozunk, pedig látjuk, hogy hihetetlen számokat produkálnak, és bármennyire is népszerű tartalmak, de az emberi brutalitásról tudósító rendőrségi hírek sem kerülnek be a napi repertoárba.

Azt szeretnék, hogy az olvasó ne kerüljön az álhírek és statisztikák útvesztőjébe, miközben komoly témákkal és informatív cikkekkel akarják élménnyé tenni számukra az olvasást, az oldalakon eltöltött időt. Ebbe azért erőteljesen belerondíthatnak a tartalomhoz kevésbé passzoló hirdetések is. Az Indamedia Csoport idei évben indított márkabiztonsági kezdeményezése épp ez ellen szeretne tenni. Ön szerint is szükség volt erre?

Kifejezetten büszke vagyok, hogy az Inda minden kiadványa bevállalta ezt a lépést. Egy híroldalon a dunai hajókatasztrófa kapcsán pont a minap futottam bele egy sírhelyvásárlásra buzdító hirdetésbe. Ilyenkor jön rá az ember, hogy a brandsafety-nek igenis komoly létjogosultsága van. Az sem véletlen, hogy nálunk például a nagy olvasottságú nekrológok, halálhírek mellett egyetlen hirdetést sem talál az olvasó. Azt gondolom, hogy az önmagukra sokat adó márkáknak egyáltalán nem mindegy, milyen környezetben jelennek meg.

Az élményszerű olvasáshoz elengedhetetlen, hogy a szórakoztató vagy informatív tartalom mellett a reklámok se legyenek zavarók. És ezen nemcsak azt értem, hogy egy néhány bekezdéses cikkben ne legyenek túltolva a bannerek, ne legyen benne legalább 15 hirdetés, hanem azt is, hogy ne jelenjen meg olyan reklám, amely esetleg ellenérzést válthat ki az olvasóból.

2019 a legyen a márkabiztonság éve! Az Indamedia Sales tematikus bloggal jelentkezett a kezdeményezés kapcsán, illetve a Whitereporttal karöltve elvégezte az első magyar brandsafety felmérést is, amely ide kattintva érhető el.

Például van egy, más oldalakon folyton visszatérő hirdetés, amely azt sulykolja, hogy az ő módszerével akár egy éjszaka alatt is megtanulhatunk angolul. Nagyon csábító...

Ezek a reklámok a nyilvánvaló hamisságuk mellett azért is bántók, mivel tudjuk, mire játszanak, hogy elsősorban az idősebb korosztály azon tagjait célozzák, akik kevésbé tájékozottak a témában. Ez egy az egyben lehúzás és átverés.

Egy másik klasszikus példa a körömgombával riogató hirdetés. A banner sokkolóan gusztustalanul ábrázol egy létező problémát, az olvasó kattint, és igazából egy áloldalon, tudományos tényeknek álcázott hazugságok között találja magát.

Ezeket a hirdetéseket mi folyamatosan tiltjuk az oldalainkról, hiszen rengeteg kárt okozhatnak. Ha mi publikálunk egy gondos újságírói munkával és szakértők bevonásával készült anyagot a körömgombával kapcsolatos legfontosabb információkkal, amelyben lerántjuk a leplet a tévhitekről, és megemlítjük a lehetséges kezelési módszereket is, majd később egy ilyen cikk mellett jelenik meg ez a banner, az a kiadványra nézve sem túl hízelgő.

Számunkra és a hirdetők számára is az a legjobb, ha egy ilyen cikkben olyan promóció fut, amely valódi megoldást kínál a körömgomba ellen. Releváns reklám a minőségi tartalom mellett, csak így lehetséges megőrizni a kiadványaink prémium minősítését.

A bejegyzés trackback címe:

https://brandsafety.hu/api/trackback/id/tr2014967996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.